Magamról

A húszas éveim végén kezdődött minden, mikor egyik napról a másikra összedőlt addigi, biztonságosnak hitt életem. Fogalmam sem volt róla, hogyan tovább, hova vezet az életem. Ki vagyok én, mit akar tőlem az élet, és mit is szeretnék én. Lépésről lépésre bontakozott ki az út előttem. Az én utam.

Mindig sok ember között dolgoztam,megtaláltam velük a közös hangot. Vágytam rá, hogy hasznos legyek, segíthessek másoknak.

Gyógymasszőr lettem, majd természetgyógyász diplomát szereztem, ami egy új, másfajta szemléletet adott a világhoz. És közben kerestem az újat… Egyre inkább világossá vált számomra ,hogy kizárólag a fizikai test gyógyításával nem lehet akkora, és olyan tartós eredményt elérni. Kevés a gyógyszer, a műtét, ha a lélek nem akar gyógyulni.

Így jutottam el a családállításhoz. Egy csoda, ahogy a szemünk előtt jelenítődik meg egy-egy probléma forrása, betegség kiindító oka. Megnyílik előttünk egy láthatatlan világ. Nincs tér, és nincs időkorlát.

Egyértelművé vált számomra, hogy van fölöttünk valami, ami nálunk jóval hatalmasabb, és ha figyelünk rá, vezet minket a számunkra kijelölt úton.

Segítségével harmóniába, egységbe kerülhetünk önmagunkkal és a világmindenséggel.

Jó sok családállításon részt vettem, mire mertem jelentkezni a képzésre. El nem tudtam akkor képzelni, hogy képes lennék ezt megtanulni.

Tanulmányaimat a HELLINGER intézetben végeztem, Rudnicai Margit szárnyai alatt. Csoportokat 2016 óta vezetek. Hivatásommá vált a családállítás, szeretem minden pillanatát. A nehézségeit, a nagyságát. És azt, amekkora változást hozhat egy ember életében, ha nyitott rá, és tesz érte…

Hálás vagyok azoknak az embereknek, akik, megfogták a kezem, mikor szükségem volt rá és azoknak is , akik elengedték, mikor már nem szolgáltuk egymás útját. Rájöttem, hogy életünk legnagyobb nehézsége lehet számunkra a legnagyobb ajándék. Egy lehetőség arra, hogy magunkba nézzünk, lemerüljünk a mélybe, hogy aztán felfedezzük magunkba, mekkora erő is rejtőzik bennünk.

Minden változik, változzunk mi is. Ne ragadjunk bele egy-egy élethelyzetbe, nehézségbe, legyen az bármi.

Rájöttem, hogy semmi sem örök, és semmi sem végérvényes. Vannak olyan dolgok az életben, amin nem tudunk változtatni, de a hozzá fűződő viszonyunkon igen. És sokkal több olyan dolog van az életben, ahol dönthetnénk másként, de nem tesszük, és magunkat zárjuk ezáltal börtönbe.

Nem tudom, mit tartogat még számomra az élet, de azt tudom, hogy minden nehézség, ami engem próbált, az közben engem szolgált, hogy most és itt a lehető legjobb helyen legyek…